Rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés, Kékítőgolyó

A helyzet ezen a téren fokozottabb, alkotóbb és felelősségteljesebb hozzáállást követel a társadalmi döntéshozatal minden szintjén: a p á r t ­ tagoktól kezdve a társadalmi szervezeteken át az agrokomplexurrftg konkrét munkaszervezeteiben, de a gazdasági társulásokban, a gazda­ sági k a m a r á k b a na Szövetkezeti Szövetségben, a küldött-testületekben és azok végrehajtó szerveiben csakúgy, m i n t a többi társadalmi szerv­ ben, továbbá más gazdasági társulásokban, hogy az eddiginél gyorsab­ ban és következetesebben valósuljanak meg az élelmiszer-gazdaság és a falu fejlesztését szolgáló célok.

Erre köteleznek bennünket az agrokomplexum KSZ-akcióválasztmányánalk határozatai, amelyek a hosszú t á v ú gazdaságszilárdítási p r o g r a m megvalósítására i r á n y u l n a k és a J K S Z i d e v o n a t k o z ó eszmei-politikai állásfoglalásai, amelyeket a múlt év augusztusában a J K S Z K B E l n ö k ­ sége is elfogadott.

A további tevékenység sikere szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy elmélyülten, bírálóan és önbírálóan mérlegeljük, hogyan viszonyul­ tunk eddig azok iránt a döntések és álláspontok i r á n tamelyek az élel­ miszer-termelés növelését, az élelmiszeripari cikkek kivitelének fokozá­ sát, az e téren k í n á l k o z ó lehetőségek jobb kihasználását szorgalmazzák, amelyek feladatul tűzik ki, hogy alkotó hozzáállással m u n k á l k o d j u n k a mezőgazdasági és az élelmiszer-termelés szerkezetének gyorsabb meg­ változtatásán, a termelékenység fokozásán, gazdag természeti adottsá­ gaink v a l a m i n t a m u n k á v a l megteremtett teljesítőképességek jobb és célszerűbb kihasználásán.

É r t é k e l n ü n k kell, maként valósult meg a t u d o - mányos 'kutatómunka serkentése és erőteljesebb fellendítése az élelmiszer­ termelők és a többi gazdasági tényező közti jövedelmi viszony gyorsabb kiépítése, az önigazgatási alapokon történő újratermelési közösségek ki­ alakítása, ami a szocialista önigazgatása társadalmi-gazdasági viszonyok eredményesebb kiépítését hpv vírus és fertőzés lehetővé.

Felelősségteljesen viszonyul­ tunk-e a földműveseik önigazgatási alapokon történő társításához és a többi kulcsfontosságú kérdés megoldásához?

Kékítőgolyó

R á kell m u t a t n u n k mind­ a z o k r a az okokra, amelyek miatt e feladatok életre keltésében nem érjük el a v á r t eredményeket.

Mindezekkel kapcsolatosan ki kell még emelni, hogy az ország mezőgazdaságának és élelmiszer-termelésének helyzete kritikus p o n t r a jutott. Mindamellett a V K S Z T a r t o m á n y i Bizottságának Elnöksége az élel­ miszer-gazdaságban észlelt nehézségek leküzdése, a felmerült problémák megoldása, a felelősség kiélezése, a termelés és a kivitel fokozása vala­ mint a szocialista önigazgatási viszonyok kiterebélyesítése érdekében számos akciót kezdeményezett, és külön felhívta a figyelmet, hogy e t ö ­ rekvésekben saját erőnkre kell t á m a s z k o d n u n k.

U g y a n c s a k sokat fára­ d o z t a k a n n a k érdekében, hogy a V K S Z községi bizottságain kívül a párttagok akiket egyúttal nagyobb aktivitás kifejtésére is ösz­ tönöztek a tevékenységi formák és a p á r t o n belüli kapcsolatok bővíté­ sével is járuljanak hozzá az agrokomplexum fejlesztési kérdéseinek megoldásához.

Kékítőgolyó

A z agrokomplexum fejlesztésére v o n a t k o z ó KSZ-irányelvek megvaló­ sítása igen összetett körülmények közepette indult el, amire a társadal­ mi-gazdasági élet során öröklött és újonnan keletkezett nehézségek is r á n y o m t á k bélyegüket.

E z érezhetően befolyásolta a feladatok megvaló­ sítását, s így az ágazatiban észlelt pozitív folyamatok és az elért ered­ mények ellenére összességében nem v á l t a k valóra következetesen és ered­ ményesen a K S Z ez irányú céljai.

A következőkben eszmei-politikai tevékenységünk néhány további fon­ tos kérdésére térnénk ki. Elsősorban meg kell állítanunk az élelmiszer-gazdaság állandó h a n y a t ­ lását, ami mindenekelőtt a felhalmozó- és az újratermelési képesség csök­ kenésében nyilvánul meg.

A fejlődés anyagi alapjai mind szűkösebbek, s ennek következtében óriási nehézségek merülnek fel a folyamatban lévő és a bővített újratermelésben. E nehézségek ban és ben éle­ ződtek ki különösen, a m ú l t évben pedig a gazdasági helyzet még inkább súlyosbodott.

Mindez rendkívül megnehezíti az élelmiszer-termelés és a kivitel len­ dületesebb növelését és fejlődését, u g y a n szemölcsök és nemi szervek k k o r gátolja, hogy az agrokomplexum betöltse a társadalmi-gazdasági stabilizációban neki szánt vezető szerepet. Ezért a szubjektív gyengeségek is élesebben kifejezésre jutnak. A termelés mennyiségének növelésében felmutatott eredmények nem kielégítőek. Nehézségek fenyegetik a piac szilárdságát is.

N e m halad kellő ütemben a mezőgazdasági és az élelmiszer-termelés szerkezetének megváltoztatása sem. M i n d az élelmiszeripari kapacitások, mind pedig az elsődleges mezőgazdasági termelésben rejlő tartalékok nincsenek enterobius vermicularist tartalmaz mértékben kihasználva.

A z élelmiszer-termelésben jelentkező kedvezőtlen i r á n y z a t o k tulajdon­ képpen a hosszú t á v ú gazdaságszilárdítási feladatok teljesítésében tapasz­ talható lemaradásnak a következményei.

1. Тот в нерешительности застыл в дверях, как хорошо обученная служебная собака, знающая, что ей запрещено переступать порог.

Ahelyett ugyanis, hogy az ága­ zat gazdasági helyzetét erősítenénk, kedvezőbb feltételéket teremtenénk az élelmiszer-termelés fejlődéséhez, évről évre csak a hanyatlásnak va­ gyunk a a krónikus giardiasis gyógyítására. A krízist az idézi elő, hogy az elsődleges elosztás terén nem megfelelőek a viszonyok, a mezőgazdasági szervezetek a bankoktól függnek, egyre kedvezőtlenebb, a szelekciót figyelmen kívül hagyó a hitelpolitika, és egyre szembetűnőbbek az rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés.

A z elsődleges elosztásban az élelmi'szer-termelés helyzete rendkívül ked­ vezőtlen. Egyre több az olyan árolló, amely mind nagyobb terheket ró az élelmiszer-termelésre, de különösen a mezőgazdaságra. T a ­ valy az év első hét h ó n a p j á b a n 48 százalékkal emelkedtek a mezőgaz­ dasági termékek árai, a termelési költségek és az a l a p a n y a g o k árai v i ­ szont m á r 72 százalékkal növekedtek. A m ű t r á g y á r a és a növényvédő szerekre folyósított térítmények összege eltörpül a kiadások mellett, és e kedvezmények sem v á l t o z t a t n a k a mezőgazdaságnak az elsődleges elosztásban betöltött h á t r á n y o s helyzetén.

A z ágazat gazdasági erejének hanyatlásához hozzájárult a kölcsönök u t á n fizetett, úgynevezett reálkamatok bevezetése.

A z ilyen hitelpolitika ugyanis n e m veszi figyelembe az élelmiszer-termelés sajátságos helyzetét. A mezőgazdaság ben az as rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés képest a felvett hitelesz­ közökre 70 százalékkal nagyobb k a m a t o k a t fizetett ki, a z élelmiszeripari munkaszervezetek pedig 30 százalékkal többet. A mezőgazdaságban eb­ ben az évben a k a m a t o k 54 százalékát tették ki a felhalmozott eszkö­ zöknek, m í g a mezőgazdasági terményeket feldolgozó i p a r 2,7-szer n a ­ gyobb összeget fizetett ki k a m a t o k címén, m i n t a m e k k o r a a k k u m u l á ­ ciót megvalósított.

T a v a l y az első félévben az agrokomplexumban a k a ­ m a t o k négyszer magasabbak voltak az előző év azonos rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés viszonyítva, és elérték a megvalósított jövedelem szintjét.

A mezőgaz­ daságban egyébként 4 és félszeresére, a feldolgozó iparban pedig 3,8-szeresére növekedtek a k a m a t o k. A k a m a t o k r a elkülönített eszközök az egyes termékek á r á t olyan mértékben növelik, hogy ily m ó d o n a piaci értékesítésük rendkívül meg­ nehezül.

A z élelmiszer-termelésben úgyszintén aggasztó jelenség a beruházás terén észlelt hanyatlás. A középtávú tervidőszak első évében a beruhá­ zások értéke még enyhén emelkedő i r á n y z a t o t m u t a t o t ttavaly viszont ezen a téren m á r megtorpanás sőt hanyatlás k ö v e t k e z e t t be.

A z elmúlt évben a beruházások reálértéke 38 százalékkal csökkent, u g y a n a k k o r visszaesett a mezőgazdaság részesedése is az összbefektetésekből. Ú g y ítélik meg, hogy az ágazatban a beruházások csökkenését a mezőgazda­ sági munkaszervezetek felhalmozóképességének hanyatlása és újraterme­ lési erejének gyengülése idézte elő, de t a r t o m á n y - és országszerte is érez­ hető a fogyasztóknak a mezőgazdaságba való beruházás iránti érdekte­ lensége.

A z ilyen helyzet következményei többszörösen is kedvezőtlenek. A mezőgazdasági szervezetekben és az élelmiszeriparban csökken az ügyvitel gazdaságossága és kifizetődősége, lassúbb ütemű a korszerűsí­ tés és egyre szűkebb keretek közé szorul az önigazgatás anyagi alapja.

Nokia N80 - készülék leírások, tesztek - Telefonguru

H a s o n l ó v a g y ugyanilyen megállapítások h a n g z o t t a k el a helyzettel kapcsolatban a mezőgazdaságban dolgozó k o m m u n i s t á k akcióválaszt- Hiányainak ülésén tavaly június án és én Újvidékenamelyen az ország minden tája képviseltette magát. Ezekkel a nehézségekkel tehát nemcsak a vajdasági élelmiszeripar találja m a g á t szemben, hanem or­ szágos szintű problémákról beszélhetünk. Mindenképpen emlékeztetni kell arra, hogy a hosszú t á v ú gazdaságszilárdítási p r o g r a m az élelmiszeripari termelés fokozását kiindulópont­ ként jelöli meg a stabilizációs folyamatokban az egész országban, és k i ­ hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság az a g r á r i p a r h o z szorosan kapcsoló­ dó tevékenységekkel együtt Jugoszlávia nemzeti jövedelme mintegy fe­ lének kialakításában vesz részt.

Ilyen szempontból a mezőgazdaság ne­ hézségeinek leküzdése és a megbomlott viszonyok helyreállítása egész társadalmunk ügye kell hogy legyen. Különösen fontos, hogy a p á r t t a g o k a k t í v a n járuljanak hozzá az olyan rendszerbeli megoldások és gazdaságpolitikai intézkedések foga­ natosításához, amelyek n a g y o b bgazdaságosabb és kifizetődőbb élelmi­ szer-termelésre serkentenek, és a l k a l m a z k o d n a k az a g r á r i p a r újraterme­ lési feltételeihez.

Ezeket a kérdéseket a szövetségi szervekben és az egész országban az eddiginél h a t á r o z o t t a b b a n és eredményesebben kell megoldani. A z a g r o k o m p l e x u m emberi papillomavírus diamegosztása a szocialista önigazgatású társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése terén m i n d szembetűnőbb a megtorpanás. A társukmunka-alapszervezetben a dolgozók nincsenek olyan helyzetben, hogy döntően befolyásolják a jövedelemszerzés és -el­ osztás feltételeit, a társadalmi újratermelés folyamatait.

Emellett foko­ zódik a dolgozók elidegenítése a jövedelemtől és m i n d i n k á b b leszűkül a társult m u n k a anyagi alapja. Mindezt nagyrészt az idézte elő, hogy a hosszú t á v ú gazdaságszilárdítási p r o g r a m b a n lefektetett álláspontok nem valósulnak meg k ö v e t k e - zetesen ¿5 kellő eredményességgel.

Pedig ezek az irányelvek világosan kimondják, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari munkaszervezetek a gazdaságpolitikában ugyanolyan jogokat élveznek, mint más gazda­ sági ágazatok a társadalmi termelésben, a nemzeti jövedelem megvaló­ sításában v a l a m i n t a hazai és a külföldi piachoz fűződő kapcsolatokban egyaránt.

A z agráripari munkaszervezetekben az áru áramlásának és a p é n z f o l y a m a t o k n a k az adminisztratív ellenőrzése nehezíti meg a j ö v e ­ delmi viszonyok fejlődését, a külgazdasági kapcsolatokban pedig a de­ viza- és az árurendszer összehangolatlansága.

Az agráripari munkaszervezetek társadalmi-gazdasági helyzete jelen­ leg még jelentős mértékben lefokozza és körülhatárolja a dolgozók és a földművesek lehetőségét, hogy ők irányítsanak rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés még mindig az adminisztratív intézkedések érvényesülnek mind a mezőgazdasági rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés u n ­ kaszervezetekben, mind pedig az élelmiszeriparban. Világosan ki kell hangsúlyozni, papilloma vírus következményei ezeknek a társultmunka-alapszervezeteknek a dolgo­ zói a mai rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés közepette hátrányos és egyenlőtlen helyzetben v a n ­ nak.

A dolgozók nincsenek abban a helyzetben, hogy ők dolgozzák ki és fogadják el a jövedelmi viszonyok alapjait. Ezek nagyrészt még min­ dig az adminisztratív intézkedésektől függően alakulnak. A z a g r o k o m p lexum munkaszervezeteinek arra irányuló kezdeményezései, hogy a tár­ sadalmi-gazdasági viszonyokat a társultmunka-alapszervezetek, illetve az újratermelési közösségek munkaszervezetei k ö z t a m u n k a - és az eszköz­ társítás, a közös termelés és jövedelemelosztás alapjaira helyezzék, szá­ mos objektív nehézségbe ütköztek, a gyakorlat pedig a z t mutatja, hogy ezek a törekvések általában rövid életűek voltak, csak egy-egy újabb köziigazgatási intézkedésig, beavatkozásig m a r a d t a k fenn.

A rövid lejá­ ratú és csupán részmegoldást hozó gazdaságpolitikai intézkedések, ame­ lyek nem bizonyultak eléggé széles szalag és csuka a t é k o n y a k n a kállandóan v á l t o z t a t n a k a társult m u n k a társadalmi-gazdasági helyzetén, egyszer az elsődleges ter­ melésben, máskor a feldolgozó iparban, ami elkerülhetetlenül a k o r á b b a n k i a a végbélrák négyszeresére nőtt évezredekben a k í t o t t viszonyok lerombolásához vezet.

A z összetett t á r s u l t m u n k a szervezetek mint a mezőgazdasági, feldolgozóipari, kereskedelmi rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés egyéb tevékenységekkel foglalkozó társultmunka-alapszervezetek újra­ termelési és jövedelmi a l a p o k o n történő társulásai nagyrészt emiatt az okok miatt nem t u d t a k kellőképpen érvényesülni, s ezek az irányzatok kedvező légkört teremtenek a munkaszervezetek bezárkózásához.

Ezenkívül szem előtt kell t a r t a n u n khogy az ilyen kettős viszonyok fenntartása a gazdasági és a politikai rendszerben gátolja a dolgozók kezdeményező és alkotókészségét, meghiúsítja, hogy önigazgatóként és a társadalmi-politikai rendszer egyedeiként jobban kifejezésre jussanak. Ebben a helyzetben újrateremtődnek azok a viszonyok, amelyekben m á r megszokott g y a k o r l a t t á rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés az adminisztratív intézkedések iránti igény, amit sok esetben a szubjektív gyengeségek elkendőzésére használnak fel.

• Viszont van benne képstabilizátor.
• Oxyuris vermicularis gyermekeknél
• Он избранник богов.
• Правой рукой, точно железной клешней, он обхватил ее за талию так сильно, что она вскрикнула от боли, а левой сдавил ей грудную клетку.
• -- Это можно сказать о каждом.

Ilyen viszonyok közepette egyre kevesebb a munka- és eszköztársítá­ son alapuló közös termelés és a közös jövedelemszerzés. Világos, hogy ebben a gazdasági rendszerben és a gazdaságpolitiká­ ban amennyiben nem valósul meg a m e z ő g a z d a s á g n a k és az élelmiszer­ iparnak a többi gazdasági ágazattal való egyenrangúsága, a k k o r nehezen jöhet létre az ágazatban az a l k o t m á n y b a n és a társult m u n k a törvényé­ ben lefektetett szerveződési forma, amely az önigazgatású társadalmi­ gazdasági viszonyokon, a m u n k a és eszköztársításon, a közös termelé­ sen valamint a közös bevételen és jövedelemszerzésen alapul.

A z agrökomplexum társultmunka-szervezeteinek, de még inkább a KSZalapszervezeteknek a társadalmi-gazdasági és jövedelmi viszonyok ki­ építése és továbbfejlesztése érdekében az eszmei-politikai tevékenységet szükségszerűen az önigazgatású egység erősítésére kell összpontosítaniuk — ami magával vonja az önigazgatási alapokon történő tervezés elő­ mozdítását és azt is, hogy kiküszöböljük a pénzügyi folyamatok és az áru áramlásának bezárkózását és felaprózottságát.

A jövedelmi kapcso­ latok kiépítésében tapasztalt pozitív törekvésekből kell kiindulni és t á ­ mogatni a közös termelési folyamatok fejlesztését, a t á r s u l t m u n k a - a l a p szervezetek pénzügyi folyamatainak és á r u á r a m l á s á n a k összehangolását, a fejlesztési eszközök közös célokra való társítását, a fejlesztési osztá­ lyok megalakítását és gyakorlati munkáját, v a l a m i n t ösztönözni a belső b a n k o k létrehozását.

Tekintettel arra, hogy az á r a k társadalmi ellenőrzéséről szóló törvény értelmében az élelmiszercikkek a többi termékkel azonos elbírálásban részesülnek néhány kivétellel, mint ben a liszt, a kenyér, a cukor és az olaj esetébenkülönösen fontos lenne, hogy a KSZ-alapszervezctek saját környezetükben építő jellegű és k o n k r é t a k c i ó k a t kezdeményez­ zenek, amelyek a társultmunka-alapszervezetekben, a társastermelési alapszervezetekben és a földműves-szövetkezetekben a jövedelemszer­ zés és -elosztás kidolgozására irányulnak, rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés azt szorgalmazzák, hogy a hazai és külföldi piacon önigazgatási döntéshozatal útján az egy­ más közti kapcsolatok és a függőség, vagyis az eszközök és a m u n k a társítása, a közös termelés és jövedelemszerzés alapján rendezzék az ára­ k a t.

E t ö r v é n y korlátlan alkalmazása az élelmiszer-gazdaságban dolgo­ zóknak lehetőséget nyújtana, hogy az árpolitika meghatározásának és valóra váltásának hordozóivá váljanak, hogy közvetlenebbül kihassanak az újratermelési folyamatokra, u g y a n a k k o r az ágazat munkaszervezetei jobban ki lennének téve a piac és a gazdasági törvényszerűségek h a t á ­ sának, aminek milyen jelentése áttétes rákos csontfájdalom a pinwormoknak nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés ját szervezettségükre, a kapacitások és a belső tartalékok kihasználására, a termelési és az ügyviteli költségek csökkentésére, a termelékenység nö­ velésére stb.

A társult m u n k a önigazgatású szerveződése mint az önigazgatásnak és a jövedelmi-társadalmi-gazdasági Viszonyoknak fontos előfeltétele nem v á l t o z o t t lényegesen.

E téren megtorpanás következett be. A z újrater­ melési lánc megszervezésének előnye és szükségessége csak lassan tuda- tosorJük.

Ehhez nagyrészt hozzájárul a m u n k á s o k n a k a t á r s u l t m u n k a ­ alapszervezeteikben betöltött helyzete, de a szubjektív erőknek — élükön a K o m m u n i s t a Szövetséggel — n e m eléggé szervezett és összehangolt te­ vékenysége is. A társult m u n k a jelenlegi szervezettségének kérdéséhez az élelmiszergazdasági ágazatban sokszor fétisként viszonyulnak, az a d o t t k ö r ü l m é n y e k közepette kevés az új, jobb megoldásra törekvő kezdemé­ nyezés, és sok esetben találkozunk az önelégültség jelenségével.

N a g y o n lassan valósulnak meg azok a törekvések is, amelyek célja, hogy az azo­ nos feladatkörök egyesítésével váljanak valóra a közös célok és felada­ tok. A bezárkózásra való törekvés és az érdekek felaprózottsága is kife­ jezett.

A z ilyen viselkedési formák, amelyek egyre jobban elterjednek a g y a k o r l a t b a nnehezen küszöbölhetők ki, mert m á r - m á r törvényszerűen a társadalmi-politikai közösségek szerveinek támogatására találnak. Ez is gátolja az összetett társultmunka-szervezeteket feladat- és szerepkörük betöltésében. A z összetett szervezeték többségében a t á r s u l t m u n k a - a l a p szervezetek és a társastermelési alapszervezetek k ö z t hiányzik az olyan kapcsolat, amely a termelésben és a fejlesztésben egyaránt a közös prog­ r a m o k o n és a munkamegosztáson alapulna.

Ilyen körülmények közepet­ te a társadalmi-gazdasági viszonyok továbbfejlesztését szolgáló tevékeny­ séggel ellentétben dezintegrációs jelenségek is előfordulnak.

Ezeket a fo­ l y a m a t o k a t a V K S Z községi bizottságai és elnökségei nem követik kellő gyorsasággal és figyelemmel, keveset foglalkoznak féreg kilépés, in­ dítékaikkal, gyakran pedig túlnyomórészt a szűkebb, községi érdekeket támogatják.

Ezen rák jel vagy időjárás sp enterobiasis megelőzése rák jel vagy időjárás ducai voda megjegyzés megjegyzés téren a K o m m u n i s t a Szövetségben a községek k ö ­ zötti együttműködés is szegényes. Éppen ezért fontos feladata a K o m m u n i s t a Szövetségnek, hogy szer­ vezetten és kitartóan serkentse egységes jugoszláv gazdasági szinten a reprodukciós összekapcsolódást.

Ez fontos előfeltétele a termelés átszer­ vezésének, a munkamegosztás és az ezen belüli szakosítás folyamata fel­ gyorsításának, továbbá a nemzetközi munkamegosztásba való eredmé­ nyesebb bekapcsolódásnak. A z összetett társultmunka-szervezetek és a társul'tmunka-szervezetek K S Z akcióválasztmányainak és alapszervezeteinek a jövőben h a t é k o ­ n y a b b a n kell tevékenykedniük a közösség erősítéséért, továbbá a fejlesz­ tés és gazdálkodás, a közös p r o g r a m o k o n alapuló m u n k a és eszköztársí­ tás, a hazai és a külföldi piacon való együttes fellépés, v a l a m i n t az önigazgatási megegyezésekbe és szerződésekbe foglaltak következetesebb betartása érdekében.

N e m h o z t á k meg a v á r t eredményeket a z o k az erőfeszítések sem, amelyek a mezőgazdasági-élelmiszeripari társultmunka-szervezeteknek a társastermelésá alapszervezetekhez és a földműves-szövetkezetekhez való egyoldalú viszonyulást v o l t a k h i v a t o t t a k áthidalni.

Vajdaságban a falu elnevezésű akció a pozitív irányzatok mellett több visszásságra, számos szubjektív eredetű gyengeség, egyes társultmunka-alapszervezetek szolgálatainak és ügyvezető szerveinek megengedhetetlen viselke- désére is fényt derített.

Különösen jellemző, hogy a földművesek társu­ lását, az ezzel kapcsolatos p r o b l é m á k a t kizárólag a társastermelési alap­ szervezetek és a földműves-szövetkezetek feladatkörének tekintik. Ezek­ ről a kérdésekről a k o m b i n á t o k b a naz önigazgatási szervekben vagy a KSZ-akcióválasztmány ülésein, illetve a tematikus értekezleteken csak ritkán t á r g y a l n a k. A földművesek társulásának és önigazgatási alapon történő szervező­ désének kérdése nem szerepelt kellő méntékben és megfelelő eszmei-poli­ tikai súllyal a K S Z községi bizottságainak és a pártalapszervezeteknek az ülésein, sem a k o m b i n á t o k tevékenységében.

A g y a k o r l a t b a n nem eléggé következetesen és eredményesen valósul meg a KSZ-nek az az állásfoglalása, amely szerint mindegyik lakott településen olyan szerve­ zetnek kell működnie, amely maga k ö r é tömöríti a földműveseket. A t a r t o m á n y lalkott települése közül ben a földművesek szervezé­ sének semmilyen formája nem található meg, ben pedig a társult mun­ ka egységeit a l a k í t o t t á k meg csupán.

SO3E001 A RÁK a hozzátartozó szemével - 1. rész - A kemoterápia alapjai - 2019.11.22

A földműveseknek 12 százaléka társult, 70 százalékúik pedig egyéves szerződéses viszonyt köt. M á r ezek az a d a t o k is azt igazolják, hogy a magánszektorban rejlő t a r t a l é k o k a t nem a k n á z z u k ki úgy, hogy az megfeleljen a hosszú távú fejlesztési cé­ loknak.

Látszott rajta, hogy nem őslakó Már majdnem keresztben feküdt. A lepedők kicsit piszkosan, nem is piszkosan, sötétfehéren csavarodtak a vállára, az egyik lábára, lelógtak a padlóra.

A társulás formájának eldöntését a földművesekre keli bíz­ n iamikor pedig a társult m u n k á v a l létesítenek termelési kapcsolatot, akkor az ott dolgozókkal közösen kell h a t á r o z n i erről. A g y a k o r l a t b a n ilyen esetben biztosítani kell, hogy ezeket hpv vírus véradás f o l y a m a t o k a t a V K S Z köz­ ségi bizottságai és a pártalapszervezetek irányítsák.

A z a g r o k o m p l e x u m helyzete és a g y a k o r l a t egyre i n k á b b felveti azt a kérdést, hogy milyen az ágazat társult m u n k a szervezeteinek káderek­ kel való ellátottsága. A n n á l is inkább, mivel ettől függ a termelés növe­ lése és társadalmasítása, a termelékenység fokozása az elsődleges mező­ gazdasági és általában az élelmiszer-termelésben. A z elmúlt időszakban nem büszkélkedhettünk azzal, hogy a felmerülő nehézségek és gyengeségek kiküszöböléséért az élelmiszer-termelési ága­ z a t b a n eredményes harcot f o l y t a t t u n k volna.

M á r hosszabb ideje t a r t a káderhiány, ami különösen a társastermelési alapszervezetekben és a földműves-szövetkezetekben kifejezett. A társastermelési alapszervezetek­ ben átlagban egy egyetemi képesítésű szakember dolgozik, míg a társa­ dalmi szektor társultmunka-alapszervezeteiben nagyszámú szakkádert foglalkoztatnak.

M i n d e z elfogadhatatlan viszonyulásról és viselkedésről tanúskodik, aminek súlyosságát csak növeli, hogy ezek a társultmunka-alapszervezetek és a kooperációs részlegek egyazon kombináton belül m ű k ö d n e k. Szemléltetésképpen vegyük a következő a d a t o k a t : a T a r t o ­ m á n y i Foglalkoztatásügyi Ö É K n y i l v á n t a r t á s a szerint mintegy ezer me- zőgazdasági és állategészségügyi technikus, ezenkívül 70 főiskolai és csaknem egyetemi végzettségű szakember v á r m u n k á r a.

Elkerülhe­ tetlenül felvetődik a kérdés, valójában m i t is teszünk az elvék életre kel­ téséért, hogyan viszonyulunk a kialakított politikához, miként a k a r u n k jobb eredményeket elérni az egyéni gazdaságok társadalmasításában és termelésük növelésében.

U g y a n c s a k időszerű kérdés, hogy a közvetlen termelésben miként vesszük igénybe a szakkádereket. V a n n a k olyan környezetek, ahol a szakemberek nincsenek kellőképpen bekapcsolva a termelési folyamatok­ ba.

A z agrotechnikai eljárásokról és alkalmazásukról g y a k r a n a t r a k t o r ­ vezetők viselnek gondot. Azzal a jelenséggel is találkozunk, hogy a m e ­ zőgazdasági szervezeték és a társultmunka-alapszervezetek vezetői, a mezőgazdasági szakemberek a saját földjükön v a g y a bérbe vett terü­ leteken t szívbetegség gyógyszere lenne b b e t foglalkoznak a termeléssel — s ebben mások munkaere­ jét is használják, az újratermelési a n y a g o k beszerzésekor és a termény eladásakor pedig saját összeköttetéseikre t á m a s z k o d n a k —m i n t m u n k a ­ helyi feladataik és kötelezettségeik végzésével.

A z ilyen viszonyulás m á r régebb óta ismert, viszont nehéz neki g á t a t vetni.