Krónikus légúti papillomatosis, Mi a HPV-fertőzés?
- PharmaOnline - Vakcináció mint kezelési lehetőség
- Papillomavírus férfiaknál
- Hány nap az enterobiosis kezelésére
- A humán papillómavírus és a rák - Mutáció.hu
A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok.
Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok?
Noha a legtöbb beteg fő panasza a rekedtség, az igazi veszélyt és a kihívást a légúti szűkület által okozott közvetlen fulladásveszély, illetve a betegség mélyebb légutak trachea, hörgők irányába történő terjedése és a befolyásolhatatlan papillomaszóródás jelenti.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A papillómavírusok jelenlegi ismereteink szerint csak a testfelszín szöveteiben szaporodnak; a bőr és a nyálkahártya nemi szervek, végbél, száj, légutak hámsejtjeire specializálódtak, olyannyira, hogy külön fajtájuk okozza például a tenyér és a talp bőrének megbetegedését.
A humán papillomavírus egyes típusai által okozott jóindulatú és rosszindulatú daganatos betegségek összessége. Betegség lefolyása: A HPV a bőr és a nyálkahártyák laphámsejtjeit támadja meg. A fertőzés módja lehet közvetlen kontaktus, szexuális kontaktus, szülőcsatornában történő fertőződés. Minimális hámsérülés szükséges a vírus bejutásához.
Bizonyos típusai szemölcsöket okozhatnak, míg az úgynevezett nagy onkológiai kockázatú típusok közreműködhetnek a karcinóma kialakulásában. A condyloma acuminatum, az anogenitális régió bőrén, illetve nyálkahártyáján fejlődő jóindulatú növedék, amely a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusus betegség az Egészségügyi Világszervezeta WHO évente millió új esetet regisztrála kis kockázatú HPV-típusok okozta infekció következtében jön létre.
Gyermekgyógyászat
A HPV-fertőzéssel kapcsolatba hozott rákok 90 százaléka méhnyakrák, 8 százaléka a külső női nemi szerveket, illetve mindkét nemnél az anális nyálkahártyát és a száj-garat területét érinti. Agresszív HPV típusok A méhnyakrákos esetek legnagyobb részében szerepel kóroki tényezőként a HPV, és mivel a fertőződés és a betegség kialakulása között év is eltelhet, a megelőzésnek és a szűrővizsgálatoknak komoly szerepük van.
E két típus ellen védettséget nyújt a közelmúltban hazánkban is bevezetett védőoltás, de azoknak is ajánlatos szűrésre járniuk, akiket már beoltottak, mivel több kisebb arányban előforduló onkogén típus ellen nincs oltóanyag. Világszerte a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb a nők daganatos betegségeinek sorában évente mintegy ezer új esettel. A daganatok 83 százalékát a fejlődő országokban regisztrálták, ahol a nőket veszélyeztető rákfajták 15 százaléka, míg a fejlett országokban 3,6 százaléka méhnyakrák.
A méhnyakrák leginkább a évesek körében fordul elő A méhnyakrák viszonylag fiatal életkorban, leginkább a évesek között fordul elő, ezért megelőzése sok megnyert életévet jelentene.
A krónikus légúti papillomatosis országokban a Papanicolaou- Pap- féle citológiai teszt kifejlesztése és elterjedése az as évektőlaz általános gazdasági és higiénés viszonyok javulása, a kielégítőbb táplálkozás, valamint a jobb ivóvíz-ellátási és csatornázási viszonyok járulnak hozzá a kedvező tendenciához, miközben bizonyos tényezők ellene hatnak: a méhnyakrák kialakulásában a HPV-fertőzésen kívül az orális fogamzásgátlás és a dohányzás is közrejátszik.
A dohányzó nők körében például krónikus légúti papillomatosis nő a kórelőző perzisztáló vírusfertőzés esélye.
A betegség túlélési aránya a fejlett országokban viszonylag magas: az 5 éves túlélés az USA-ban 73 százalék, az EU-ban 63 százalék, míg az afrikai országokban 30 százalék alatti. Magyarországon — a már említett világtendenciával egyezően — az emlő és a tüdő rosszindulatú tumoros megbetegedése után a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb rákfajta a nők körében.
Krónikus tonsillitis. A tonsillák gócszerepe miatt nagyon fontos bizonyítani a krónikus tonsillitis meglétét. Ennek diagnosztizálása nem könnyű feladat. Az évi akut tonsillitis, foetor ex ore, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók, a tonsillákról vett baktériumtenyésztés pozitív eredménye, fáradékonyság, bizonytalan eredetű subfebrilitas, esetleg étvágytalanság utalhat a krónikus tonsillitisre.
A halálozási ráta tízszerese a fejlett országokéinak — évente több száz nő hal meg hazánkban e potenciálisan megelőzhető betegségben. Eltérés a fertőzöttségben Fertőzöttség tekintetében az egyes korosztályok között eltérés tapasztalható.
Betegség megnevezésének szinonímái:
Magyarországon a legtöbb előfordulást a évesek körében észlelték, náluk ez az arány százalék. A évesek már csak százalékban fertőzöttek.
Mindössze a nők három százalékánál beszélhetünk tartós fertőzésről, de esetükben sem szükségszerű a betegség kialakulása. Negyvenöt év fölött újra emelkedik a fertőzöttségi arány: százalék.
Az életkoron kívül kockázati tényező a szexuális partnerek nagy száma is.
A vírushordozóknak ajánlatos rendszeresen megjelenniük szűrővizsgálaton. Milyen egyéb ráktípusokat okozhat a HPV?
Mivel földrajzi összefüggés fedezhető ellenálló pinwormok a méhnyakrák és a krónikus légúti papillomatosis előfordulása között, sőt, házaspároknál gyakran együtt jár a kettő, vizsgálják, hogy a péniszrák kiváltásában milyen kóroki szerepe lehet a HPV-nek.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy a péniszrákok 40 százalékából mutatható ki a vírus DNS-e. Összességében a pénisz rákja ritka, a férfiakban bika életciklusa karcinómák kevesebb mint fél százalékáért felelő. Fontos etiológiai faktor a HPV a végbél- valamint a száj- és garatüregi rákok előidézésében is 90, illetve százalékukban találták meg a vírustazonban ezek kialakulásában sokkal fontosabb a dohányzás és az alkohol egymást erősítő szerepe.
Férfiak körében ez utóbbi megbetegedés nem is a fejlődő országokban a leggyakoribb, hanem Észak- és Kelet-Franciaországban, de a cigarettázás egyre globálisabb elterjedése miatt előfordulása a fejlődő országokban is nő.
Elképzelhető az is, hogy a HPV-pozitív esetek egy részében a vírus nem játszik kóroki szerepet, mert nem tudni, milyen gyakorisággal van jelen latens állapotban, illetve milyen gyakran hat aktívan a sejt örökítőanyagára. A vírus működésmódja ugyanis a p53 és a pRb tumorszuppresszor-fehérjék génjeinek kikapcsolása, ezáltal a sejt szaporodásának beindítása.
