Emlős emésztőrendszer, Emésztőrendszer


Táplálkozás és emésztés Az állatok heterotóf módon táplálkoznak. Vizet, ásványi sókat és különböző szerves anyagokat kell felvenniük ahhoz, hogy testüket felépítsék, anyagcseréjüket fenntartsák és szaporodni tudjanak. A legtöbb állatnak emlős emésztőrendszer a táplálék felvételére, lebontására és felszívására szolgáló elkülönült emlős emésztőrendszer.

A bélcsatornában a táplálék fizikailag aprózódik és az emésztőenzimek a nagymolekulájú anyagokat lebontják. Olyan kismolekulájú anyagok monoszacharidok, aminosavak, glicerin stb.

Az emésztés során le nem bontott, a szervezet által nem asszimilált anyagok az ürülékbe kerülnek. Az itt található anyagok tehát legalábbis a döntő többségük — ellentétben a vizeletben található anyagokkal — nem kerültek felhasználásra, nem vettek részt a szervezet anyagcsere-folyamataiban. Ha a bélcsatorna hiányzik galandférgekakkor a tápanyagok a test falán keresztül jutnak a testfolyadékba és onnan a felhasználás helyére.

emlős emésztőrendszer

A táplálékkal különféle anyagok és energia jut az állat szervezetébe. Az anyagok a test felépítéséhez, a bioszintézis folyamataihoz, a normális anyagcseréhez szükségesek, a felvett kémiai energia pedig a szervezet működése, a biokémiai reakciók során keletkező, majd hő formájában eltávozó energiát pótolja.

Az emlős emésztőrendszer minden lehetséges táplálékforrást kihasználnak. A növényevők herbivora elfogyaszthatják az egész növényt vagy annak csupán egy részét.

Leharaphatnak darabokat pl. A növényevők között gyakoriak a táplálékspecialista fajok. Állati táplálékon élnek a ragadozó carnivoraa parazita pl. A ragadozók kevésbé válogatnak a táplálékban, mint a növényevők.

Rendszerint emlős emésztőrendszer állatot fogyasztanak. A paraziták gyakran csupán meghatározott gazdában vagy gazdán élhetnek. A vegyes táplálkozású omnivora állatok növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak.

Emésztőrendszer

A vörös róka Vulpes vulpes rovarok és kisemlősök mellett, különösen az őszi időszakban sok növényi táplálékot, gyömölcsöt is fogyaszt. Sok állatfaj elhalt szerves anyagokon él detritivora. Számukra nem csupán az elpusztult szervezetek, hanem az azokat bontó mikroorganizmusok is táplálékforrásul szolgálnak.

A táplálkozási kapcsolatokról a Nincs minden állatnak elkülönült emésztőszerve. A galandférgek bélcsatornája hiányzik, ezért a táplálék diffúzió útján kerül a szervezetükbe. A bélcsatorna hiánya másodlagos jelenség: az endoparazita életmód következtében rudimentálódott a bélrendszer. Mivel a galandférgek környezetében, a gazda bélcsatornájában bőven található lebontott tápanyag, ez átdiffundálhat a kültakarón, vagy a hámsejtek veszik fel és a lapos test bármely sejtjéhez — rövid úton — eljuthat.

Kétszakaszos bélcsatorna Emlős emésztőrendszer laposférgek egyes csoportjaiban örvényférgek, szívóférgek kétszakaszos bélcsatorna található. Ez az emésztőszervrendszer szájnyílással kezdődik, melyet a szívóféregfajok esetében szívókorong vesz körül. Az örvényférgeknél a garat a szájnyíláson át kiölthető, a zsákmány testét ezen keresztül szívják ki az állatok.

  • Vírusellenes gyógyszerek humán papillomavírus
  • Hpv és szemölcsök az ujjakon

A szájnyílás után az izmos garat következik. Ezután a bélrendszer elágazik. Néha csupán kétágú csatorna látható, máskor az elágazás a fa gyökérzetéhez hasonlóan dús. Minél nagyobb az állat, annál gazdagabban ágazik el a bélcsatornája.

emlős emésztőrendszer

A bélcsövek vakon végződnek. Ebben a emlős emésztőrendszer tehát nem emlős emésztőrendszer emésztés történik, de a részben vagy teljesen lebontott anyagok szállítása is, ezért szokták gasztrovaszkuláris rendszernek nevezni. Ez lehet az egyik oka annak is, amiért a laposférgeknek nincs fejlett keringési rendszerük.

Mivel a csőrendszer falában mindenütt vannak emésztőenzimeket termelő sejtek, a lebontás és a felszívás bármely bélszakaszon megtörténhet. A bél falában kétféle sejttípus található. A bélüreg felé néző felszínükön mindkettő csillókkal borított.

A nagyobb sejtek emlős emésztőrendszer képesek, a kisebbek pedig minden valószínűség szerint az emészőenzimeket állítják elő és szekretálják. A táplálék maradványai a szájnyíláson át távoznak a testből, mivel a végbélnyílás hiányzik. A kétszakaszos bélcsatornában a friss és az emésztett táplálék keveredik egymással, a lebontás, az energia kihasználása ezért nem hatékony. Az egész rendszer kevéssé specializált. Ezzel szemben a háromszakaszos bélcsatorna lehetővé teszi, hogy a táplálék egy irányba mozogjon.

Meghatározott feladatot ellátó bélszakaszok alakulhatnak ki, és így az energia-kihasználás fokozódik. Háromszakaszos bélcsatorna A bélcsatorna egyes részeit több állatcsoportban is hasonlóan nevezik.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a közös név ellenére az egyes szakaszok eredete, felépítése és működése eltérő lehet. A legtöbb állat bélcsatornája három szakaszra tagolható. E szakaszokat előbélnek, középbélnek és utóbélnek nevezik. Az előbél a szájnyílással, más nevén a szájréssel rima oris kezdődik, amit a szájüreg cavum oris követ. A szájnyílás és környéke igen változatosan alakulhat és elsősorban a minél hatékonyabb táplálékszerzést segíti pl.

Néhol a nyálmirigyek részben méregmirigyekké alakultak át és a csáprágókhoz csáprágós ízeltlábúak vagy a méregfogakhoz kígyók csatlakoznak. A szájban gyakori a nyelv lingua is. A szájüregben a táplálék fizikai aprózása folyik és megkezdődik a kémiai bontás is. A garat pharynx a szájüreget követő tágulat a bélcsatornán.

Gyakran igen izmos szerv. Számos állat ennek segítségével szívja fel szájüregébe a táplálékát fonálférgek, rovarok, pókszabásúak. A nyelőcső oesophagus rövidebb-hosszabb, vékony falú cső. Alsó része kitágulhat és ekkor begyet ingluvies alkot. A begy a táplálék raktározására szolgál gyűrűsférgek, rákok, rovarok, madarakde néha emésztő és erjedési folyamatok is történhetnek benne pl.

Speciális szakasz a bélcsatornán egyes fajok előgyomra proventriculus.

emlős emésztőrendszer

Egészen más eredetű és felépítésű bélszakaszokat neveznek előgyomornak különböző állatcsoportokban. A közös bennük az, hogy mindegyik közvetlenül a gyomor előtt helyezkedik el. Előgyomor fordul elő a gyűrűsférgek és a rovarok bélcsatornáján.

A kérődző emlősök bendő-recés-százrétű gyomoregyüttesét szintén előgyomornak nevezik. Az előbél utolsó szakasza a gyomor ventriculus.

Állhat egy emlős emésztőrendszer gyűrűsférgek, kétéltűek, hüllők, számos emlős vagy több üregből madarak, egyes emlősök. A kérődzők többüregű gyomra előgyomorra és valódi gyomorra tagolható. Ha a gyomor nyálkahártyája mindenütt egyforma szöveti felépítésű, akkor egyszerű gyomorról van szó, de ha többféle szövet alkotja, akkor összetett gyomornak nevezik.

A gyomorban lebontó folyamatok játszódnak le. Itt elsősorban a fehérje emésztése zajlik. A gyomorhoz felületnagyobbító kitüremkedések, függelékek pylorusfüggelék kapcsolódhat pl. A kérődzők nagy, többüregű, összetett gyomra valószínűleg azért alakulhatott ki az evolúció emlős emésztőrendszer, mert jelentős mennyiségű de alacsony tápértékű táplálék befogadását tette lehetővé, és azt, hogy a hosszú ideig tartó emésztés már ragadozóktól védett helyen, vagy szintén védelmet jelentő csoportokban történjen.

A középbél intestinum hosszú, gyakran kanyargós bélszakasz. Az emésztés kémiai folyamatainak döntő többsége itt történik. Ebben a szakaszban szívódik fel a tápanyagok zöme. Gerinctelen állatoknál általában kevéssé differenciálódott, morfológiai és szövettani szempontból egyaránt viszonylag egységes rész. Puhatestűekben, rákokban középbéli mirigy hepatopancreas kapcsolódhat ide.

emlős emésztőrendszer

A középbéli mirigy feladata az emésztőenzimek termelése, a felszívott tápanyagok raktározása, esetenként pedig méregtelenítés is. Gerinces állatoknál a hasnyálmirigy és a máj is hering a férgek kezelésében a bélszakaszba juttatja váladékát. A halak, a kétéltűek és a hüllők középbele kevéssé tagolt. A madarak és az emlősök középbele további három szakaszra osztható: patkóbél duodenuméhbél jejunum és csípőbél ileum.

E csoportokban a középbél falát hosszanti és körkörös elhelyezkedésű simaizomréteg, ezen belül kötőszövet, majd a felszívást végző egyrétegű hengerhám borítja 4. A felületet nem csupán emlős emésztőrendszer bél falának betüremkedései, a bélbolyhok, hanem a petefészekrák milyen korú felszínét borító citoplazmanyúlványok microvilli is növelik.

A: a bél keresztmetszete, B: bélbolyhok, C: emlős emésztőrendszer bélboholy, D: a felszívóhám egy sejtje és E: a mikrovillik. Ezek a táplálék raktározására szolgálnak, de gyakran emésztés is folyik bennük. A középbél és utóbél határán található a vakbél caecum a madarakra és emlősökre jellemző szerv.

Lehet egyetlen zsákszerű képződmény emlősökde páros is madarak. A vakbél a növényevő madarakban és emlősökben jól fejlett. Ezen a helyen szimbionta baktériumok és egysejtűek segítségével cellulózbontás történik. A ragadozók vakbele fejletlen. A vakbél végéhez egy nyiroktüszőket tartalmazó, zsákszerű szerv, a féregnyúlvány appendix vermiformis csatlakozhat.

Az utóbél a bélcsatorna végső szakasza. Általában rövid cső. Ha hosszabb, akkor rendszerint két szakasz, emlős emlős emésztőrendszer remese colon és a végbél rectum különíthető el.

  • Papilloma összeesküvéseket olvasott
  • Szarkóma rák gyógyulása

Az utóbélben formálódik az emlős emésztőrendszer, a bélsár. A rovaroknál igen fontos kiválasztási funkciót is ellát A háromszakaszos emésztőszervrendszer utolsó pontja a végbélnyílás anus. Ha az utóbélnek közös kivezetőnyílása van az urogenitális rendszerrel, akkor a nyílást kloákának nevezik halak, kétéltűek, hüllők, madarak. Intracelluláris és extracelluláris emésztés Az emésztés folyamatában a nagy molekulájú tápanyagok enzimatikus hidrolízis során kis molekulákra aminosavak, monoszacharidok, zsírsavak, glicerin stb.

Eközben kevés energia szabadul fel, ellentétben a sejtekben lezajló bontó folyamatokkal, ahol az eredetileg a táplálékban rejlő energia nagy része ATP-kötésekbe megy át. Külső emésztésről van szó, ha a szájnyíláson keresztül az állat emésztőenzimeket bocsájt a táplálékára és ezért az emésztés már a testen kívül megkezdődik egyes rovarok, pókszabásúak.

A legtöbb esetben azonban az emésztés az állat testén belül, a bélcsatornában történik. Ezt a folyamatot nevezik belső emésztésnek. Lehet az emésztés sejten belüli intracelluláris.

Ez azt jelenti, hogy endocitózissal kerül a táplálékdarab az emésztést végző sejt belsejébe, ahol emésztő vakuóla jön létre körülötte. A lebontás ebben történik.

Az emlősök bélcsatornájának részei és feladatai

Hasonló emésztési mód figyelhető meg a szivacsok galléros ostoros sejtjeiben choanocytavalamint emlős emésztőrendszer csalánozók és örvényférgek bélfalának sejtjeiben is. A háromszakaszos bélcsatornával rendelkező állatok csaknem teljes mértékben sejten kívüli extracelluláris emésztést folytatnak, vagyis az emésztőenzimeket a bélcsatorna üregébe bocsájtják.

Itt történik a lebontás, majd a kis molekulájú vegyületek felszívása. A gerinctelenek bélcsatornájában az emésztőenzimek szekréciója elsősorban a középbélben rovarok vagy a középbéli mirigyben puhatestűek, rákok történik. A bélcsatorna egyes szakaszainak a pH-ja nem tér el olyan nagymértékben, mint a gerincesek esetében. Ezzel szemben a gerincesek bélcsatornájának szakaszai az emlős emésztőrendszer és a kémhatás szempontjából határozottan elkülönülnek.

A gyomor kémhatása erősen savas, a pH 1,5—2,5 között van. A többi szakasz lúgos, esetleg semleges kémhatású. A kémhatás mellett a detergensek jelenléte is igen fontos.

  1. Paraziták elleni gyógyszerek a tulában
  2. Szemölcsök fekete pöttyökkel
  3. Az emésztőkészülék feladata és felosztása
  4. Állattan | Digitális Tankönyvtár
  5. Gyomor Az előbél 1.

Ilyen szerepet játszik a gerincesek epéje.