Cervarix papillomavírus elleni vakcina. Védelem a méhnyakrák ellen! Kérdések és válaszok a HPV elleni védőoltásról
Hogyan szerezhetek bővebb információt a HPV elleni védőoltásról, illetve a méhnyakrákról? Mi az a HPV?
A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. Több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot, a térítésmentesen biztosított cervarix papillomavírus elleni vakcina ezek közül a 7 leggyakoribb típust tartalmazza.
dr. Novák Hunor
Ez a jelenleg elérhető legtöbb HPV-típust tartalmazó oltóanyag, mely összesen kilenc a 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, as HPV típus ellen alakít ki védettséget. A vakcinában található kilenc HPV típusok közül hét 16, 18, 31, 33, 45, 52, as méhnyakrákot okozhat.
Az oltóanyagban található további két HPV-típus 6-os és es a nemi szemölcsök kialakulásáért felelős, így a védőoltással megelőzhető a HPV okozta nemi szemölcsök kb. Mi a méhnyakrák?
Minden, amit a HPV elleni védőoltásról tudni kell Noha a HPV vírusok egész családja, csak bizonyos törzsek okoznak rosszindulatú elváltozást. Erre a szexuális úton terjedő kórra azonban kifejlesztettek egy védőoltást.
A méh a születendő gyermek fejlődésére szolgáló szerv. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, ami a méh üregét köti össze a hüvellyel.
Az alhasi fájdalom okai
A méhnyak rosszindulatú daganata a méhnyakrák. Ezt a daganatot a human papillomavírus okozza. A méhnyak hámján képződő daganatsejtek szétterjedhetnek a szervezet cervarix papillomavírus elleni vakcina részeire is.
A méhnyakrák védőoltással és szűréssel megelőzhető. Mennyire gyakori a méhnyakrák?
Gyógyszerkereső
Hazánkban és között évente átlagosan kb. A betegség — ha időben felfedezik — gyógyítható, mégis és között Magyarországon évente átlagosan nő halt meg méhnyakrák következtében.
Gyógyítható-e a méhnyakrák? A méhnyak esetleges elváltozásainak korai felismerését szolgálja a rendszeresen elvégzett méhnyakszűrés.
- Kolera toxin
- ANTSZ - Védelem a méhnyakrák ellen! Kérdések és válaszok a HPV elleni védőoltásról
A kóros elváltozás korai felismerését követően időben meg lehet kezdeni a kezelést, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat, az életet veszélyeztető állapot kialakulását.
Ki kaphatja el a humán papillomavírust, hogyan terjed?
Bemutatkozom
A HPV-fertőzés nagyon elterjedt: élete során az emberek százaléka átesik valamilyen HPV-fertőzésen — és a legtöbbjük nem is tud róla. A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték bőr-bőr kontaktus, pettingvalamint hüvelyi, anális és orális aktus során.
Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket.
A humán papillómavírus, röviden a HPV, méhnyakrákot, és egyéb bőrdaganatokat vagy jóindulatú hámelváltozásokat okozó, elsősorban szexuális úton terjedő vírus.
Mik a HPV-fertőzés tünetei? Meg lehet-e gyógyulni a HPV-fertőzésből?
A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A vírus legtöbbször év alatt magától eltűnik a szervezetből. A nők igen nagy százaléka esik át HPV-fertőzésen, de többségüknél mégsem alakul ki kóros elváltozás, illetve méhnyakrák.
Hogyan szerezhetek bővebb információt a HPV elleni védőoltásról, illetve a méhnyakrákról? Mi az a HPV? A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. Több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. Tudjuk, hogy a méhnyakrákos esetek mintegy 70 százalékáért a humán papillomavírusok közül kettő típus, a os és a as tehető felelőssé.
Ugyanakkor az erősen rákkeltő HPV-típussal történő fertőződés esetében átlagosan minden 10 ember közül egynél hosszú éveken keresztül észrevétlenül fennmarad a HPV-fertőzés a szervezetben — ez pedig magas kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulása szempontjából. Fontos tudni, hogy a HPV vírusra a fertőződés után nem emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a HPV típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is.
ANTSZ - Kérdések és válaszok a HPV elleni védőoltásról
Hogyan okoz a HPV daganatot? A vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, ahol ritkán akár évekig is megmaradhat anélkül, hogy bármilyen problémát okozna. Ezt követően azonban előfordulhat, hogy különösebb közvetlen kiváltó ok nélkül elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni.
Ezt nevezzük rákmegelőző állapotnak. A méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni. Ha ez időben megtörténik, akkor az elváltozást sikeresen lehet gyógyítani.
Ha ez elmarad, akkor a kóros elváltozásból rosszindulatú daganat alakulhat ki, ami súlyos betegséghez és halálhoz vezethet.