A rák átterjed. A tüdőrák diagnózisa
Az előrehaladott és áttétes tüdőrák tünetei: válltáji fájdalmak, ritkábban kar- és kézfájdalmak.
- Áttétek: gátat kell vetni a rák szétterjedésének | Rákgyógyítás
- A három leggyorsabb daganat
- Hogyan jön létre az áttét?
A tüdőrák áttétei által okozott tünetek attól függenek, hogy az áttét mely szervben vagy szervekben jelent meg.
A tüdőrák leggyakrabban a májba, a csontokba, valamint az agyba ad áttétet; a májba adott áttét idővel a bőr és a szemek besárgulását okozhatja, a csontáttétek pedig csontfájdalommal járnak. Csontáttét leggyakrabban a gerincben, a combcsontban, valamint a bordákban jelenik meg.
A rák általános jelei és tünetei
Az agyba áttétet adó tüdőrák zavartságot, látászavarokat, féloldali gyengeséget és epilepsziaszerű görcsrohamokat egyaránt okozhat. A tüdőrák tüneteiről itt olvashatóak bővebb információk.
🥇 Siker titka: Terjed a rák a gazdaságban.
A tüdőrák diagnózisa A legegyszerűbb képalkotó vizsgálat a röntgen, amelynek eredménye CT vizsgálattal erősíthető meg. CT-vel tisztázható az is, hogy jelen van-e a nyirokcsomók megnagyobbodása; erre az esetleges áttétek jelenlétének tisztázása miatt van szükség. Az MR vizsgálat nem alkalmas a tüdő vizsgálatára, az azonban kideríthető a segítségével, hogy kialakult-e áttét az agyban vagy a gerinc melletti területeken.
Az MR képet ad a tüdődaganat nagy erekhez fűződő kapcsolatáról, és az is ellenőrizhető vele, hogy kialakult-e csontáttét. A PET vizsgálat igen informatív és hasznos a tüdőrák esetében. Ez a módszer a különféle sejtek, szövetek anyagcseréjét vizsgálja: kimerevített kép helyett a tüdő működéséről kapható információ.
Hosszú Covid: ezekben az esetekben húzódhat el a koronavírus A daganatos betegségek osztályozása, vagyis a stádium meghatározása rendkívül leegyszerűsítve azt jelenti, hogy felmérik, mekkora a tumor, pontosan hol helyezkedik el és képzett-e esetleg áttéteket. Ezek az információk nagyon fontosak a beteg állapotának felméréséhez, a gyógyulási esélyek megbecsléséhez, illetve ahhoz, hogy a legjobb gyógymódot, kezelési módszert ki tudják választani. Minél többet tudnak a szakemberek egy daganatról, annál jobban képesek meghatározni a leghatékonyabb terápia irányát. Mivel a stádiumok meghatározásának egységes kritériumai vannak, szinte az egész világon, az egészségügyi szakemberek egymással is könnyen meg tudják osztani az információkat, anélkül, hogy hosszasan kellene személyesen egyeztetniük. Miért is olyan fontos a stádium ismerete?
A PET megmutatja, hogy mennyire gyors a tüdő sejtjeinek anyagcseréje, ezáltal pedig kideríthető, hogy rosszindulatú betegségről van-e szó a daganatsejtek anyagcseréje gyorsabb, mint az egészséges sejteké. A PET-nek a nyirokcsomók állapotának meghatározásában is fontos szerepe van, és jól használható abban is, hogy a kezelőorvos leellenőrizze a kezelések hatékonyságát: ha a terápiát követően továbbra is látható folt a röntgen- vagy a CT-felvételen, akkor PET segítségével ellenőrzik le, hogy aktív betegségről van-e szó, vagy csak egy hegszövet, illetve maradvány látszik a felvételen.
A PET a kiújulás korai meghatározására is lehetőséget ad.
Mit nevezünk tünetnek?
A tüdő műtét után várható működésére, illetve az esetleges csontáttét kimutatására alkalmazható az úgynevezett tüdőszcintigráfiás vizsgálat.
A megoszlási tüdőszcintigráfia végzésére azokban az esetekben lehet szükség, amikor például a daganat kimetszésére csak az egyik tüdőfél teljes eltávolításával van lehetőség, és el kell dönteni, hogy a megmaradó tüdőfél elég lesz-e a légzés biztosítására az adott betegnél. Részletesebben a diagnózis menetéről: A tüdőrák diagnosztizálásának eszközei és lépései A tüdőrák típusai A tüdőrák — más daganattípusokhoz hasonlóan — korántsem egységes betegség: eddig több mint húsz, egymástól eltérő típusát sikerült leírni.
A betegség két fő típusa a kissejtes milyen méretű férgek fehérek a nem-kissejtes tüdőrák: az előbbi az összes eset nagyjából húsz, az utóbbi az esetek körülbelül nyolcvan százalékát teszi ki. Kissejtes tüdőrák Ez a típus a szokásosnál kisebb sejtekből áll, amelyek a mikroszkópos vizsgálat szerint kerekded vagy elnyúlt, zabszemre emlékeztető alakúak.
A kissejtes tüdőrák agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű és egyéb szervekre is gyorsan átterjed. Nem-kissejtes tüdőrák A nem-kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek a mikroszkópos szövettani vonásokon kívül a kiindulási helyük és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. A nem-kissejtes tüdőrák három típusa a laphámrák, az a rák átterjed és a nagysejtes tüdőrák.
Laphámrák laphámsejtes karcinóma Ez a típus a főhörgők hámjából indul ki, és nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok egyéb típusai. Adenokarcinóma A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, és gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki.
Az adenokarcinómákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják. Nagysejtes tüdőrák Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. Ez a tüdőráktípus — az adenokarcinómákhoz hasonlóan — többnyire ugyancsak a tüdőállomány perifériás, szélek felé eső területéről indul ki. A tüdőrák stádiumbeosztása A tüdőrák stádiumainak számszerinti beosztásában 4 csoportot különítenek el aszerint, hogy mekkora a daganat mérete és hogy adott-e már áttéteket: 1-es stádium A daganat kisméretű és nem érinti a nyirokcsomókat.
Az 1A stádium esetén a daganat maximum 3 centiméteres, az 1B stádium esetén pedig 3 és 5 centiméter közötti. A 2B stádiumú daganatok szintén 5 és 7 centiméter közöttiek, a tumorsejtek pedig az érintett tüdőfélhez közel eső nyirokcsomókban is jelen vannak. A 3B stádiumú daganatok esetében a tumorsejtek már az érintett tüdőféllel szemben elhelyezkedő nyirokcsomókban is jelen vannak. Az úgynevezett TNM rendszerben szintén 4 stádiumot különítenek el.
Daganatok jellemzői
A T betűvel adható meg a tumor mérete, az N-nel a nyirokcsomókban esetlegesen már jelenlévő áttétek, az M-mel pedig az egyéb szerveket érintő áttétek, illetve ezek súlyossága. Tumor T T1a — a tumor kizárólag a tüdőre korlátozódik, az átmérője pedig 2 centiméternél rövidebb T1b — a tumor a tüdőre korlátozódik, az átmérője pedig 2 és 3 centiméter közötti T2 — a tumor átmérője 3 és 7 centiméter közötti; legalább fibromyxoid szarkóma rák centiméter mélyen érinti a főhörgő elágazás alatti részét; a tumor már a mellkasüreget bélelő szöveteket is érinti; vagy ha a tumor miatt a tüdő egyes részei már nem funkcionálnak.
Az 5 centiméteres vagy ennél a rák átterjed T2-es tumorokat a T2a, az ennél nagyobbakat a T2b kategóriába sorolják. Szerzett mutációk A tüdőrákos esetek a rák átterjed mindegyike a szerzett mutációk felhalmozódásának következtében alakul ki; ezek a mutációk csak a tüdő bizonyos a rák átterjed jelennek meg, és a rák átterjed különböző gént érinthetnek.
Öröklött a rák átterjed A tüdőrák öröklött mutációk miatt kialakuló formái a testi kromoszómákat érintő génmutációk miatt jelennek meg és domináns öröklődést mutatnak ezekben az esetekben elég, ha a gént érintő mutáció a két testi kromoszóma egyikében van csak jelen. Az öröklött hajlam nem azt jelenti, hogy ha egy ilyen mutáció jelen van, akkor mindenképp kialakul a betegség, mindössze a daganat kialakulásának kockázata emelkedik meg a rák átterjed mértékben.
A tüdőrák kezelése A kezelés szempontjából meghatározó, hogy a tüdőrák a kissejtes vagy a nem-kissejtes típusba sorolható-e.
Hasnyálmirigyrák
A kezelés részét képezheti a sebészeti terápia, a sugárterápia, a kemoterápia, egyes esetekben a célzott terápia, a kezelés kiegészítésére szolgáló tápszerek, valamint az egyéb, a betegséggel összefüggő tüneteket enyhítő támogató szupportív kezelések. A vizsgálati eredmények birtokában két kérdésben döntenek a szakemberek: a daganat technikailag teljes mértékben eltávolítható-e? Sebészeti eltávolítás A sebészi beavatkozás a tüdőrák terápiájában csak olyankor alkalmazható, ha az előzetes vizsgálatok valószínűsítik, hogy a daganat egészében eltávolítható.
A sebészeti beavatkozás három leggyakoribb típusa: ha a daganat kis kiterjedésű, akkor kimetszése a tüdőszövet kis területének eltávolításával is megoldható ez az úgynevezett szegmentrezekció ; a daganat elhelyezkedése miatt más esetekben az egész tüdőlebeny eltávolítására is szükség van ez az úgynevezett lobektómia a daganat elhelyezkedése vagy kiterjedése miatt az egyik tüdő egészben történő eltávolítására is sor kerülhet ez a rák átterjed úgynevezett pneumonektómia.
Sugárterápia A sugárkezelés gyakran a műtéti megoldást egészíti ki: ez egyaránt alkalmazható a műtét előtt a tumor zsugorítására és a műtét után a maradék tumorsejtek elpusztítására. Utóbbi megoldást gyakran rendelik el előrehaladottabb stádiumokban, hogy a nyirokcsomókban lévő esetleges tumorsejteket elpusztítsák.
A rákos áttétek terjedését meggátló hatóanyagot azonosítottak
A nem operálható betegeknél műtét helyett is alkalmazhatják a sugárkezelést. A sugárkezelés az áttétek okozta fájdalom csökkentésére és a daganatból eredő vérzés elállítására ugyancsak alkalmazható.
Kemoterápia A kissejtes tüdődaganatnál a kemoterápia jelenti a fő kezelést, attól függetlenül, hogy a beteg operálható-e vagy sem.
Ha a beteg szervezetében ismerten ott van a daganat a rák átterjed annak áttéte, akkor gyógyító célú kuratív kezelésről beszélünk, a műtét előtt adott, a daganat — és így a műtét radikalitásának — csökkentésére irányuló kemoterápiát pedig neoadjuváns vagy preoperatív kezelésnek nevezik. A nem kissejtes tüdődaganatoknál — amennyiben lehetőség van rá — a műtét jelenti az elsődleges terápiát, és a legtöbb esetben itt is alkalmaznak kemoterápiát.
Ha a kezelés műtét után, tumormentesnek tartott állapotban történik, akkor adjuváns kezelésről beszélünk: ennek célja a fellelhetőségi detektálhatósági szint alatt lévő áttétek az úgynevezett mikrometasztázisok növekedésének megelőzése. Célzott kezelések A tüdőrákos esetek egy részében — a megfelelő mutációs vizsgálatokat követően — már elérhetőek az egyénre, illetve az adott tüdőrákra specializált célzott kezelések is.
A tüdőrákok előrehaladott fajtáinak kezelésére — az érképződésgátló gyógyszereken kívül — jelenleg kétféle, az EGFR fehérjék hibás formában jelenlévő változatait gátló célzott gyógyszer EGFR gátló értető el. Amennyiben alkalmazhatóak, akkor igen jó eredmények érhetőek el viselkedési kerti macska, és nemcsak a tüdőrák egy-egy típusában, hanem minden olyan esetben, ahol jelen van az EGFR gén mutációja.
Az optimális genitális szemölcsök genferon kezelése megalapozó mutáció vizsgálatok Az EGFR mutáció jelenléte — tüdő adenokarcinómák esetén — az EGFR gátló szerek elsővonalbeli alkalmazásának elfogadott előrejelző markere.
A RET transzlokáció előfordulása a fiatal és nem dohányzó betegek általában rosszul differenciált tumorára jellemző — ezeknél a daganatoknál számos multikináz gátlóval folynak jelenleg is a klinikai vizsgálatok.
Az AKT és a PIK3CA mutációi a tüdő adenokarcinómákban és a laphámkarcinómákban is egyaránt előfordulnak, és specifikus célzott terápiák alapját képezik. A jelenleg alkalmazott terápiák és a tüdőrák mutációk összefüggéseit ez az ábra szemlélteti » Támogató kezelések szupportív terápiák A támogató kezelések egyik legfőbb célja a tüdődaganatos betegek életminőségét és az életkilátásokat hátrányosan befolyásoló kóros fáradékonyság cahcexia csökkentése.
