A condyloma és a papulák közötti különbség.
Kórlefolyás[ szerkesztés ] A betegség közvetlen kontaktussal szexuális úton rendszerint a bőr és a nyálkahártyák sérülésein áttranszplacentárisan a méhlepényen keresztülilletve vérrel terjedhet.
Ennek alapján megkülönböztethetünk szerzett syphilis acquisita és kongenitális, veleszületett szifiliszt syphilis connatalis. A lues négy szakaszban jelentkezik: elsődleges, másodlagos, látens és harmadlagos. Ebben a szakban a spirochaeták nyálkahártyákon genitális, orális, anális keresztül jutnak be a szervezetbe, a behatolási kapuban szaporodnak.
A kórokozó a szervezetben a véráram útján terjed.
Elsődleges szifilisz[ szerkesztés ] Szifiliszes extragenitális kézen fekély Az elsődleges szifilisz általában a fertőzött sebbel történő közvetlen szexuális érintkezés útján terjed. Ebben a stádiumban a treponemák a lueszes fekély váladékából mutathatók ki.
Tartalomjegyzék
A bőrsérülés azonban szinte bármilyen formát ölthet. A fekély spontán gyógyul kezelés nélkül is, helyén jellegzetes kis csillag alakú heg marad vissza. Ezzel egyidőben a nyirokcsomóduzzanatok is nyomtalanul eltűnnek.
A családot sajátos replikációs stratégia jellemzi. A DNS-genom a fertőzött sejt magjába jut, ahol beindulhat a lítikus, azaz produktív vírusciklus, de látens fertőzés is kialakulhat. A gazdaszervezet szintjén a herpesvírusokkal történt primer fertőzések következtében életreszóló látencia alakul ki, azaz mindegyik herpesvírus faj a rá jellemző szövetekben inaktív formában úgy marad fenn, hogy közben genomja önállóan nem — legfeljebb csak a gazdasejt genomjával szinkronban — replikálódik és a látensen fertőzött gazdasejt rejtve marad az immunrendszer elől. A látensen fertőzött sejtben a vírus véletlenszerűen reaktiválódhat, azaz átmehet lítikus ciklusba a fertőzés.
Megfelelő és eredményes kezelés esetén a betegség további szakaszaira jellemző elváltozások elmaradnak, de ellenkező esetben a treponemák a szövetekben szaporodnak tovább, és a folyamat automatikusan átmegy a következő stádiumba.
A másodlagos szifilisz tipikus megjelenése: kiütés a tenyéren Vöröses papulák és csomók a testfelület nagy részén a másodlagos szifilisz következményeként A másodlagos szifilisz általában héttel az elsődleges fertőzés után alakul ki.
Dr. Tornai Péter
Míg a másodlagos betegség jellemzően igen változatos formákban jelentkezhet, a tünetek leggyakrabban a bőrta nyálkahártyátés a nyirokcsomókat érintik, de felléphet lép - máj - és általános nyirokcsomó megnagyobbodás, csonthártya - és ízületi gyulladás is. A nyálkahártyán lapos, széles, fehéres színű, szemölcsszerű bőrsérülések enantémák is kialakulhatnak.
Ezen bőrsérülések mindegyike baktériumokat rejt magában és fertőző. Egyéb tünetek a láztorokfájásrossz közérzetsúlyvesztéshajhullás és fejfájás.
Navigációs menü
Két szakaszra tagolható: korai és késői latens periódusra. A latens szifilisz késői szakaszában a beteg nem fertőző, de a transzplacentáris terjedés ilyenkor is bekövetkezhet.
A tünetmentesség évig tarthat. A látens szifilisz meghatározása szerint szerológiai vizsgálattal bizonyított fertőzés, amelynél nem jelentkeznek a betegség tünetei.
Miben segíthetek? Foglaljon rendelési időpontot online, ingyen.
A késői látens a condyloma és a papulák közötti különbség tünetmentesés nem annyira fertőző, mint a korai látens szifilisz. Erre a szakaszra a gummák krónikus megjelenése a jellemző, amelyek puha, tumorszerű gyulladásos göbök, méretük nagyban eltérő lehet. Általában a bőröncsontokonmájonherékende bárhol megjelenhetnek.
Idővel a gumma közepén elhalás támad, ami nem hajlamos elfolyósodásra. A neuroszifilisz a központi idegrendszert érintő fertőzés.
Kialakulhat korán — akár tünetmentes, akár szifiliszes agyhártyagyulladásként — vagy későn — gége papillomatosis immunrendszere szifiliszként, általános bénuláskéntvagy tabes dorsalisként.
Utóbbi gyenge egyensúlyérzékkel és az alsó végtagokban érzett villámlásszerű fájdalommal párosul. A késői neuroszifilisz általában 4—25 évvel a kezdeti fertőzés után alakul ki. A meningovaszkuláris szifilisz rendszerint apátiával és rohamokkal jelentkezik, míg az általános bénulás demencia luetica és tabes dorsalis felléptével.
A szív- és érrendszeri szifilisz általában 10—30 évvel a kezdeti fertőzés után alakul ki.
A növekedések oka
A leggyakoribb komplikáció a szifiliszes aortagyulladásamely aneurizma kialakulásához vezethet. A szívizomban néha apró gummák képződnek. A tüdőben intersticiális gyulladás, majd fibrózis támad.
Gummák is előfordulnak, elsősorban a jobb tüdő alsó lebenyében. A májban is gyakoriak a gummák, amelyek hegesen zsugorodva a májat lebenyezetté teszik. A csontokban szintén gyakori a gumma.
Mi a különbség a papilloma és a condyloma között??
A csontszövet burjánzását eredményezheti, aminek következtében a külső felszínen és a velőüregben csontfelrakódást látunk. Az idegrendszer szintjén agyhártya-hegesedést és liquorkeringési zavarokat okozhat, illetve az agy homlok- és halántéklebenyének a sorvadását eredményezheti.
A gerincvelő burkaiban kialakuló gyulladás a hátsó gerincvelői gyököket leszorítja, ami a felszálló érző pályák degenerációját okozza.
Ez súlyos érzészavarokhoz és ataxiához vezet, a kórkép neve tabes dorsalis. Kongenitális szifilisz[ szerkesztés ] A veleszületett szifilisz a transzplacentáris vagy diaplacentáris terjedés következménye.
Dr. Herczeg Andrea - A humán papillóma vírus (HPV) és a méhnyak és méhszáj elváltozása (biologika)
Az anya luesze esetén a transzplacentáris fertőzés abortuszhoza magzat elhalásához vagy halvaszületéshez vezet. A kongenitális szifiliszes fertőzés terhesség vagy szülés során történik. A szifiliszes csecsemők kétharmada tünetek nélkül születik.
